 London az Egyeslt Kirlysg s azon bell Anglia fvrosa, vilgvros, a korbbi Brit Birodalom fvrosaknt a vilg egyik politikai, pnzgyi s kulturlis kzpontja. Npessgben rengeteg klnbz nemzet, kultra s valls kpviselteti magt, gy Eurpa s a vilg egyik legkozmopolitbb vrosa. London rengeteg intzmnynek, szervezetnek s cgnek ad otthont, tbb vilghr mzeum, sznhz, koncertterem, repltr, vastlloms, palota s hivatal tallhat itt. London kiktvros a Temze partjn. A foly nagy hatssal volt a vros fejldsre. Londont a Temze szaki partjn alaptottk s tbb szz ven t egyetlen hd, a London Bridge vezetett t a folyn. Emiatt a vros kzpontja sokig az szaki parton volt. Amikor a 18. szzadban tbb hidat is ptettek, a vros nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a krnyez sk s enyhn dombos vidkeken. Emiatt London nagyjbl kr alak lett. A Temze rgebben sokkal szlesebb s seklyebb foly volt, mint ma. A partjt beptettk, s tbb mellkfolyja ma a fld alatt folyik. Mivel a vros kzel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az aply-dagly vltakozsa radssal fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lass, de folyamatos emelkedse. Ezt gtakkal prbljk szablyozni.
|