 Az egyre nvekv iparosodssal London lakossga a 19. szzad vgn s a 20. szzad elejn rohamlptekkel bvlt s 1925-ig a vilg legnpesebb vrosa volt. Ekkor elzte meg lakossgszmban New York. 2005 kzepn Nagy-London lakossga egyes becslsek szerint 7 517 700 f volt.A vrosi terlet egyre inkbb nvekszik, az agglomercival egytt lakossga defincitl fggen 12-14 milli f kz tehet. Az Eurostat egyik jelentse szerint London az EU legnpsesebb vrosa s agglomercija. A rgi terlete 1579 ngyzetkilomter, npsrsge pedig 4761 f km²-enknt, tbb mint tizszer annyi, mint ms angol rgikban.
|